Rimaszombat (szlovákul: Rimavská Sobota, németül: Großsteffelsdorf) a Gömöri-medence északi peremén, a Rima-folyó völgyében fekszik. Érdekessége, hogy összesen 17 községgel határos, maga a város pedig 7 kataszteri területből áll, melyek mindegyike önálló község volt korábban, összesen pedig 11 városrésszel rendelkezik.
Az első írásos emlék a városról 1270-bőlszármazik. Nevét a szombati napokon tartott hetivásárairól kapta, a roma előtag pedig folyó melletti fekvésére utal. A szombat napi vásárokat országszerte I. Géza király (1074–1077) állította fel. A város másik, Stefansdorf nevű részét német telepesek alapították. Ekkor két faluból állott, a kalocsai érsek birtokában. 1271-ben “Rymoa Zumbota”, 1321-ben “Ryma Zumbath” néven említik. 1335-ben Károly Róberttől kapta kiváltságait a város, amiket 1387-ben az ide látogató Zsigmond király megerősített. A 15. században védőfalakkal vették körül és kisebb vára is volt, ami többször is béketárgyalások színhelye volt Giskra és Hunyadi Mátyás közt, de végül a várat egy tűzvész pusztította el. a török uralom alatt a város sokat szenvedett a portyázóktól és vallási villongások is pusztították. Falainak nyoma sem maradt. A város, a méltán híres magyar költőhöz, Petőfihez is köthető, hiszen itt választották őt táblabíróvá 1845-ben. De nem csak ő volt az egyetlen költőnk, aki megfordult itt: a protestáns főgimnáziumában sok neves személyiség tanult, köztük Mikszáth és Izsó Miklós is.
A város számos nevezetességgel rendelkezik, amit érdekes megtekinteni az ide látogatóknak. Ilyen például a római katolikus plébánia temploma, ami a 18.században épült barokk stílusban, vagy az egykori vármegyeház, ami 1798-ban épült empire stílusban, és itt választották Petőfit is tiszteletbeli táblabírává. AZ irodalom szerelmesei megtekinthetik továbbá a Huszth-házat, ami Petőfi szálláshelye volt 1845-ben. Ezen kívül az 1823-ban épült vízimalom is felkeltheti az érdeklődésüket, mivel az itteni látogatásakor Petőfi itt fürdött meg a Rimában. Továbbá kulturális programokon is részt vehetnek, hiszen a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny országos döntőjét 1992 óta rendezik Rimaszombatban. A szavalóversenynek félévszázados hagyománya van, sokáig a Komáromi Napok keretében találkoztak az ország legjobbjai, később azonban Gömör szívében külön fesztivált kaptak a vers- és prózamondók.
Ha múzeumba szeretnének látogatni, érdemes felkeresni a Gömöri Múzeumot. Eredetileg huszárkaszárnyának épült 1850-ben, majd iskolaként szolgált, és 1882-től pedig Fábry János alapításával múzeum lett. Továbbá a tamásfalvi városrész is tartogat érdekességeket, mint például Zathureczkyek klasszicista kastélya, ami ma mezőgazdasági kutatóintézetként szolgál , vagy a harangtorony, ami a hagyomány szerint már a 16. században is állt.
Számos neves embernek volt otthona Rimaszombat: itt született 1630-ban Harsányi István református lelkész, teológus, történetíró, egyike a gályarabságra hurcolt református papoknak, aki megírta rabsága történetét. Ebben a városban látta meg továbbá a napvilágot Hatvani István, kora egyik legkiválóbb magyar tudósa, akit a “magyar Faust”-ként is ismerhetünk. Több írónak is otthont adott a város: Decsy Sámuel, Szombathy János, Batizfalvy István, Kapor Elemér és messze még a listánk vége. Rimaszombat büszkélkedhet itt született híres szobrászokkal, zongoraművészekkel, honvédekkel, történészekkel, elismert orvosokkal és a Magyar Tudományos Akadémián is találhatunk rimaszombati tagokat.
