Balassagyarmat (szlovákul Balážske Ďarmoty, németül: Jahrmarkt) avagy Civitas Fortissima, Nógrád megye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.
A Balassagyarmat területe már a rézkorban is lakott volt kedvező elhelyezkedése végett. A honfoglalás során a későbbi település nevét adó Gyarmat törzs telepedett itt le, első ismert írásos említése 1244-ből származik. A török hódoltság idején várát lerombolták és a település elnéptelenedett, végül 1690-ben sikerült újratelepíteni a várost. 1770-ben ide helyezték a vármegye székhelyét fellendülő kereskedelme miatt. Az első világháború után a város határában meghúzott demarkációs vonalat 1919-ben átlépte a Csehszlovák Légió, majd január 15-én megszállta Balassagyarmatot. A város lakosai és a környéken állomásozó magyar katonák Károlyi Mihály tiltásának ellenére január 29. -én fegyveresen kiűzték a megszálló erőket. A polgárok hősies tettéért a város megkapta a „Civitas Fortissima” (A legbátrabb város) címet, és január 29-e lett a város ünnepnapja.
Mint említettük, Balassagyarmat területén már a rézkorban is éltek, és az eddig ismert legrégebbi régészeti leletei a középső rézkorból származnak. A római korban (1–4. század) a kvádok telepedtek itt meg, s az Ipoly mentén vezető kereskedelmi utat alakítottak ki. A honfoglaló magyarok Gyarmat nevű törzsének megtelepedésére utal a név utótagja, előtagját pedig legfontosabb birtokosairól, a Balassa családról kapta a 15.században. Gyarmat az Ipoly folyó átkelőhelyét védte. Vára a tatárjárás után létesült őrhelyből fejlődött ki. Első ismert írásos említése 1244-ből származik. Mezővárosi jogot 1437-ben kapott.
1652-től Balassa Ferenc és Imre lettek a vár főkapitányai. 1663-ban vagy talán 1665-ben foglalták el ismét a törökök, akik ez alkalommal fel is robbantották. A település ezzel elveszítette jelentőségét. A hódoltsági harcok során a környék elnéptelenedett. A lakosság visszatelepítése csak a 17.század második felében kezdődött meg. Az ekkor épült várfal maradványa a Bástya utcában látható.
Az 1848-as forradalom idején a forradalmi közigazgatás szervét, a városi választmányt igen korán, 1848. március 25-én létrehozták. Ezen a napon került sor nemzetőrcsapatok toborzásának megkezdésére is.
Balassagyarmat nem a csak történelmileg fontos város, hanem kulturális szempontból is. Itt rendezik meg januárban a Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napok , a megyei Madách ünnepséget és ugyanezen hónap 29.-én tartják a Civitas Fortissima városünnepet is. Júniustól augusztusig kerül megrendezésre a LigiPop koncertsorozat, ahol a rock and roll , indie, surf rock és free jazz műfajok képviselői lépnek fel. A Diákjuniális teszi még érdekesebbé a várost, hiszen évente a tanév utolsó napján a város középiskolái által választott képviselők egy napra átveszik jelképesen a város irányítását. Július végén részt vehetünk az Anna-napi palóc búcsún vagy szeptemberben az Óváros térti utcabálon is részt vehetnek az idelátogatók. A zene szerelmeseinek decemberben is érdemes visszatérni Balassagyarmatra, mert itt rendezik meg a JazzOn! nevezetű jazz fesztivált.
A város sport rendezvénykben is gazdag. Itt kerül megrendezésre a Cserhát tour, a Palóc Triatlon, a ’Bátrak versenye’ és a Mozdulj Gyarmat! városi sportnap.
