Előző cikkeinkben inkább a vízitúrák felé vettük az irányt és a kajak-, illetve kenu történetéről és az őket övező sportkultúráról írtunk. Jelenlegi cikkünkben azonban szeretnénk azoknak az olvasóinknak is kedvezni, akik a sportok helyett, vagy mellett a kirándulásért is rajonganak.
Krasznahorka vára Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában, Rozsnyótól 6 km-re helyezkedik el. A vár neve egy szláv kifejezésből ered, melynek jelentése „szép hegyecske”.
A vár a Csetneki és Máriássy család jóvoltából került megépítésre a 13. század második felében. A vár a Máriássy család kezéből a Bebekekébe került az 1350-es években, akik tovább bővítették a várat. Krasznahorka vára 1341-ben egy oklevélben került először említésre. Az 1440-es években Giskra serege elfoglalta a várat, majd Hunyadi Mátyás visszavette. A vár sorsa a következő században sem volt könnyebb, hiszen 1556-ban I. Ferdinánd serege is ostromolta, ám ez az ostrom sikertelen volt. 1566-ban Schwendi Lázár vette be Krasznahorka várát, így került királyi tulajdonba. Ezt követően a várból Andrássy-birtok lett, ugyanis az uralkodó Andrássy Péter személyében várkapitányt nevezett ki a birtok élére. 1578 és 1585 között a vár kulturális fejlődése is megindult, amikor reneszánsz erődítménnyé építették ki, majd később 1676-ban pompás palotává alakították.
1678-ban Thököly serege elfoglalta a várat, majd őrsége egyéves ostromzár után, 1685-ben feladta. A Rákóczi-szabadságharc idején az Andrássy fivérek közül csupán a várkapitány, Andrássy Péter maradt hűséges a császárhoz. Fivérei közül öten csatlakoztak a kurucokhoz. 1706 őszén II. Rákóczi Ferenc itt tartotta rövid ideig fogva Forgách Simon grófot. A szabadságharc utolsó éveiben már csak kisebb létszámú helyőrség szolgált a várban, amit Andrássy György végül 1710 novemberében adott fel báró Peter Joseph de Viard császári tábornoknak.
A várat 1812-ig lakták, 1817-ben a felsővárba villám csapott, melynek következtében legrégibb részei leégtek, de a többi a 2012-es tűzvészig teljes épségben állt. Krasznahorka vára 1920-ig, a trianoni békeszerződésig Gömör és Kis-Hont vármegyéhez tartozott.
2012. március 10-én, szombat délután tűz ütött ki a várban. A falak viszont a gyors tűzoltásnak köszönhetően többnyire épek maradtak. A tűz a gótikus palotarészt is érintette, továbbá a reneszánsz palota egy része és a harangtorony is megsérült a tűzesetben.
Ha esetleg a történelem mellett kulturális szempontokat is szeretne figyelembe venni, Krasznahorka vára kitűnő úti cél lehet. A várhoz tartozó várkápolnában lévő Segítő Szűzanya képe ugyanis búcsújáróhelynek számít, ezenkívül 1976-ban itt forgatták Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regényének megfilmesített változatát is.
Ha érdekesnek találta cikkünket és szívesen meglátogatná Krasznahorka várát, olvassa el előző cikkeinket is, hogy lássa milyen kirándulási lehetőségek vannak még a közelben, illetve milyen pozitív hatásai vannak az utazásnak.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Krasznahorka_v%C3%A1ra
