Gömör és Kis-Hont vármegye 1802-től, Gömör vármegye és Kis-Hont kerület egyesülésétől közigazgatási terület volt a Magyar Királyság területén. A vármegye területén jelenleg Magyarország és Szlovákia osztozik, a Magyarországon maradt rész Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik.
A vármegye neve a két világháború közötti időszakban a Gömör és Kishont, illetve Gömör és Kis-Hont nevet viselte, ám számtalan más alakban is előfordul.
Gömör a Magyar Királyság egyik legrégibb vármegyéjét jelentette, mely csak 1786-1802 környékén csatlakozott Hont vármegyéhez, ettől kezdve viseli hivatalosan a Gömör és Kis-Hont nevet.
Putnok környékének és néhány Feledi járásbéli településnek kivételével a megye legnagyobb része Csehszlovákia része lett, a trianoni békeszerződés alapján. 1923-ban a megyét összevonták Borsoddal.
1938-ban a megye legnagyobb részét újra Magyarországhoz csatolták. Ekkor alakultak újra az önálló Gömör és Kishont, illetve Borsod vármegyék, majd ideiglenesen újra egyesültek 1945-ben, Borsod-Gömör megyeként. A megye rövid élete után egyesült Abaújjal és Zemplénnel, így jött létre a ma is ismert Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
1993-ban, amikor Csehszlovákia felbomlott, Gömör és Kis-Hont addig csehszlovákiai része Szlovákiához került. A terület szlovákiai részei az 1996-ban bekövetkezett közigazgatási reform óta a Kassai terület és a Besztercebányai kerület részét képezik.
Magyarországon a Gömör nevet mára csupán már csak egyetlen kis település, Gömörszőlős őrzi.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6m%C3%B6r_%C3%A9s_Kishont_v%C3%A1rmegye
